Nemesbőd község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Szombathelyi kistérség
Lakosság: 664 fő
Terület: 9.14 km²
Népsűrűség: 72,65 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

A falu Szombathelytől 10 km-re északkeletre fekszik. Határos települések: Vát, Vasszilvágy, Vép, Vassurány.

A római katolikus templom

Nevének eredete

Neve a magyar Bőd személynévből származik, melynek előzménye az ótörök bő (= nemzetségfő) főnév, előtagja köznemesi lakosságára utal. A "Bőd" név legkorábbi említése a magyar történelemben: - Anonymus:"Gesta Hungarorum" Csongrád-nál a "BŐD-i réven" keltek át Árpád hadai 895-ben a Tiszán. (Anonymus a XIII. században írta a gestát, így személyesen ismerhette "Bőd"/"Beud"-ot, mivel Nemesbőd-öt 1226-ban "Beud" néven, míg Erdélyben Bőd-öt 1214-ben "Beud" néven emlitették először az okiratokban. – SzDMon. II. 263) - Szent Gellért legenda Fehérvárról sietett fogadni, a Kiev-ből hazatért András herceget Szent Gellért, püspöktársaival BŐD-el és Beneta/Beszteréd-el, valamint Szolnok főurral és a Szent Szabina templom lakóházában(Kamaraerdő, Kőérbeki-nyúlvány)éjszakáztak 1046. szeptember 24-én. Másnap indultak a Pesti révhez, ahol a három főpapot és a Szolnok főispánt tőrbe csalták. (Megj: Bőd egyike volt az első magyar püspököknek – ha nem az első –, mert Beneta/Beszteréd Nyitra szláv származású püspöke volt. Gellértet Szent István hívta vissza bakonybéli remeteségéből, amikor Ajtonyt leverte és kinevezte Marosvár püspökének. Itt találkozhatott először Gellért Bőd-el, amit bizonyíthat az "Erdély-i fogadó bizottság": Gellért, Bőd és Szolnok főispán. ) - Kalász Elek dr. S.O.Cist.:"Vázlatok a magyar földön 800 éves ciszterci rend múltjából" (Ciszterci Rend Bajai III. Béla Gimnáziumának 1942-43. évi Évkönyvéből) " ... a másik Szentgotthárd a Rába völgyében. Nem csekély jelentőségű, hogy ez az utóbbi, a német határon fekvő apátság a magyarlakta belső területekről kapja embereit. Népei között már Imre király 1194.-i oklevele ilyen nevűeket sorol fel: Arud, Bek, Bika, Bodor, Bogard, BŐD, Bulcsu, Cseke, Csom, Csuda, Csuk, Négy, Pete, Szolgad, Szombat, Varsa, Varo." (Megj:csupa "honfoglaláskori" név, amelyekből ma is találunk helyneveket)

Története

A község területe ősidők óta lakott, határában vaskori és római emlékeket találtak. A települést 1226-ban Beud néven említik először. 1344-ben "Bud", 1356-ban "Bod", 1387-ben "Altalbeud", 1418-ban "Beud", 1441-ben "Bwd", 1444-ben"Bewd", 1449-ben "Beed", 1460-ban "Bed", 1872-ben "Bőd",("Buiding").(Megj: A Kárpát-medencében három, a mai nevében hordzó, "Beud"/"BŐD" helység található: Nemesbődön kivül Kassától 16 km-re keletre "Magyarbőd"/"Bidovce" és Erdélyben (Szolnok-Doboka megye)"BŐD"/"Beudiu".) Mint neve is mutatja kisnemesi község volt. Főbb birtokosai a Váti, Bődi, Czycz és Tompa családok voltak. Templomát 1344-ben említik először, a 16. században az evangélikusoké lett. A katolikusok csak 1674-ben szerezték vissza. 1626-ban itt tartottak gyűlést Vas, Veszprém és Zala vármegyék rendei. A Dömölky, majd 1747-től a Békássy családnak volt nagy birtoka a községben.

Vályi András szerint "BŐD. Elegyes falu Vas Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Szombathelytöl más fél mértföldnyire, apró marhákkal kereskednek, Béts Városába hordozván azokat nyereség végett. Határja síkos, és jól termő, réttyei gazdagok, fájok elég van, legelőjök nem leg jobb; de ezt helyre hozzák jó tavaszi vetéseik, vagyonnyaiknak eladására meglehetős módgyok, első Osztálybéli." [1]

Fényes Elek szerint "Bőd, magyar falu, Vas vgyében, 654 kath., 8 evang. lak., kik szárnyas állatokkal Bécsbe jutalmas kereskedést űznek. Kath. paroch. szentegyház. Gazdag róna határ. F. u. Hegedűs, Vajda, Balla, s más nemesek. Ut. p. Kőszeg." [2]

1910-ben 749 magyar lakosa volt, Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott.

Nevezetességei

Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. században épült, 1788-ban teljesen átalakították. 1938-ban két oldalhajóval bővítették, ekkor nyerte el mai formáját.

Következő községek

További községek